A következõ biztosítások közül választhat:

Online utasbiztosítás! Klikk ide!

Online repülõjegy biztosítás! Klikk ide!

Útlemondási biztosítás l. alább

A Fakultatív Útlemondási biztosítási szabályzat

2011.01.01.

Biztosító adatai:
A QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Fenchurch Street 30, London EC3M3 BD Egyesült Királyság, nyilvántartó cégbíróság neve: Companies House,
cégjegyzékszáma: 01761561, továbbiakban : Biztosító ), amely a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységét a QBE Insurance (Europe) Limited
Magyarországi Fióktelepén (1143 Budapest, Stefánia út 51. cégjegyzékszáma: Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 01-17-000514; telefonszáma: (06 -1) 4-
60-1400, levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia út 51.) keresztül fejti ki. A Biztosító tevékenységét a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (Financial Services
Authority, 25 THE NORTH COLONNADE CANARY WHARF LONDON E14 5HS) tevékenységi engedélyével folytatja.

1. Biztosított
Biztosított az a természetes személy, aki az utazási iroda által szervezett utazásra jelentkezik, és az elõleg befizetésével egyidejûleg az útlemondási biztosítási díjat
befizeti (vagy akinek a javára befizetik).

2. Szerzõdõ
Szerzõdõ, az a jogi vagy természetes személy, aki az utazásra történõ jelentkezéskor az elõleget vagy a teljes részvételi díjat és ezzel egyidejûleg a útlemondási
biztosítási díjat befizeti.

3. Kedvezményezett
Kedvezményezettnek minõsül/nek az/ok a személy/ek, aki/ket – a Szerzõdõ a Biztosított írásbeli hozzájárulásával megjelöl, és a szabályzat szerint ebben a
minõségben a 7. pontban foglaltak szerint – a Biztosító szolgáltatására jogosult/ak.

4. A biztosítás idõbeli hatálya
A biztosítás az utazásra való jelentkezést, illetve az elõleg és útlemondási biztosítási díj egyidejû megfizetését követõ nap 0 órakor kezdõdik és az utazás megkezdéséig,
– a magyar repülõtérrõl ill. a magyar hajóállomásról történõ indulás esetén a jegykezelés (check-in) befejezéséig,
– egyéb társas út esetén a csoportprogramban meghirdetett magyarországi indulási helyére történõ érkezésig,
– az egyéni személygépkocsival történõ utazás esetén a magyar országhatár átlépéséig tart.

5. A biztosítás díja: a részvételi díj 5%-a.

6. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a Biztosított utazásképtelensége. A biztosítási esemény akkor következik be, ha a Biztosított – a szabályzatban meghatározott – utazásképtelensége
miatt a lefoglalt és részben vagy teljes összegben befizetett utazást megkezdeni nem tudja.

7. Mikor utazásképtelen a Biztosított?
a) ha a Biztosított saját maga, vagy gyermeke vagy örökbefogadott, mostoha
és nevelt gyermeke, szülõje, nagyszülõje, házastársa, házastársa szülõje testvére
vagy a vele azonos lakcímre bejelentett élettársa elhalálozik,
b) ha a Biztosított saját maga, házastársa, gyermeke, szülõje, örökbefogadott,
mostoha és nevelt gyermeke, házastársa szülõje ill. a vele azonos lakcímen
bejelentett élettársa heveny megbetegedése, vagy balesete miatt a Biztosított
az utazást megkezdeni nem tudja, (feltéve, ha ezek az okok az utazásra
történt jelentkezéskor még nem állottak fenn), (szülõvel, nagyszülõvel együtt
utazó kiskorú gyermek esetén a szülõ, nagyszülõ utazás-képtelensége a kiskorúra
minden esetben kiterjed)
c) ha a Biztosított vagy a vele együtt utazó a 6/a. és a 6/b. pontokban felsorolt
hozzátartozója ( krónikus betegségének akut állapotrosszabbodása miatt a
Biztosított az utazást megkezdeni nem tudja, és ezt a tényt orvosi vélemény
alátámasztja.
d) ha az utazási szerzõdés megkötése a Biztosítottal együtt összesen két személy
részére (megállapíthatóan és azonosíthatóan) történt, és a másik személy is
rendelkezik a Biztosító érvényes útlemondás biztosítási szerzõdésével, a másik
személy elõzmények nélkül bekövetkezõ betegsége, balesete ill. halála esetén
is jogosult a Biztosított útjának lemondására.
e) ha a Biztosított lakásában betöréses lopást követnek el, vagy a lakást tûz,
villámcsapás, robbanás, árvíz, vihar, felhõszakadás, hónyomás, jégverés,
földcsuszamlás, földrengés, kõ és földomlás, légijármû és mûhold lezuhanása
kár érte és a Biztosított otthoni jelenléte az utazás idõpontjában feltétlenül
indokolt.
A felsoroltakon kívül a Biztosító más jogcímen térítést nem nyújt!
Az útlemondási biztosítás betegség és baleset tekintetében nem terjed ki:
– ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdete elõtt bekövetkezett
esemény vagy fennálló állapot következménye
– pszichiátriai és pszichés megbetegedésekre,
– öngyilkosság vagy annak kísérletére,
– kozmetikai sebészetre,
– nem sürgõsségi jellegû orvosi kivizsgálásra, kezelésre és mûtétre,
– krónikus megbetegedésre,
– alkoholos (0,8 ezrelékes véralkohol szint feletti) vagy kábítószeres befolyásoltság
miatt vagy erre visszavezethetõ okokból szükségessé vált kórházi
ellátásra,
– szexuális úton terjedõ betegségekre,
– terhességre és annak következtében fellépõ komplikációkra,
– az útlemondási biztosítás érvényesség hatálya után kiállított, de az azt
megelõzõ idõre is visszautalóorvosi igazolásokra vagy leletekre.
Az útlemondási biztosítás tekintetében az öngyilkosság vagy annak kísérlete a
Biztosított tekintetében nem biztosítási esemény.

8. A kártérítési összeg:
A biztosítás a befizetett út árára 800.000 Ft összeghatárig nyújt fedezetet az
alábbi feltételek szerint:
A Biztosító az utazás megkezdése elõtti 35 napon belüli (egyéni szállásfoglalás
esetében 45 napon belüli) lemondás esetén (kockázati esemény bekövetkezésekor)
a Biztosított részére kártérítési összegként , az önrésszel csökkentett
lemondási költségét téríti meg, feltéve,hogyaBiztosítotteztazösszegetalemondá
snapjáigazutazásiirodánakmegfizette. Ezt az összeget az utazási iroda igazolja –
mellékelve a 12. pontban említett bizonylatokat – az útlemondási kárbejelentõ
nyomtatványon.
A lemondási költség: az utazási iroda által felszámolt – az utazási szerzõdésbõl
eredõ, a lemondásig felmerült
tényleges és bizonylatokkal igazolt – költsége, melynek maximális nagysága a
részvételi díj 100%-a lehet. 35 napon túli szállásfoglalás és 45 napon túli lemondás
esetén felszámolt költségekre az útlemondási biztosítási díj nem nyújt fedezetet
kivéve, ha az utazási iroda (utazásszervezõ) az utazási szerzõdésében a 35
napon, szállásfoglalás esetén 45 napon túli lemondás esetére a jogszabálynak
(281/2008 (XI.28.) Korm. rend.), megfelelõ mértékû bánatpénzt kötött ki.
A bánatpénz kikötésére legfeljebb az utazás megkezdését megelõzõ 60. napig
kerülhet sor.
A bánatpénz kiköthetõ legmagasabb értéke: az utazási csomag árának maximum
a 10%-a.

9. Önrész
Az utas által fizetendõ önrész – az útlemondási biztosítási díjon felül – a lemondási
költség 20%-a. A fizetendõ önrész a kárrendezéskor kerül levonásra.

KÁRRENDEZÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

10. A Biztosítót érintõ – a 7. pontban részletezett utazásképtelenségi indokok
alapján történõ – lemondások esetén az utazási iroda minden esetben köteles
kiállítani az útlemondási kárbejelentõ nyomtatványt.

11. A Biztosító a Biztosított – vagy annak halála esetén az örökös – részére
fizetendô kártérítési összeget forint fizetõeszközben téríti meg.
Amennyiben a Szerzõdõ nem azonos a Biztosítottal, úgy a Biztosító a kárt a
Szerzõdõ részére téríti meg.
A károk rendezése a Biztosító Központi Kárrendezési Irodájában történik (1143
Budapest, Stefánia út 51.telefon: 460-1500).
Jelen biztosítási szerzõdés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos
személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései
az irányadóak.
Bizonyítási Kötelezettség
A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (szerzôdô, biztosított, engedményes,
kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a
szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen
magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként
elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a
biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását
– így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés
egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.
Benyújtandó Okiratok
A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (szerzôdô, biztosított, engedményes,
kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges
alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére
állását követô 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani:
Körzeti orvosi kezelôkarton másolat, rendelôintézeti szakorvosi vagy kórházi szakorvosi
ambuláns lap, vagy kórházi zárójelentés másolata, mely tartalmazza a
diagnózist és a kezeléssel kapcsolatos adatokat, orvosi naplószámot Jogerõs
öröklési bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, halotti bizonyítvány, hagyatékátadó
végzés, rokonsági fokot igazoló dokumentum, rendõrségi, tûzoltósági
vagy biztosítói igazolás, egyéb hivatalos okmány. Az utazási iroda által kitöltött
és bizonylatokkal alátámasztott (eredeti befizetési pénztárbizonylat, eredeti
számla, nyugta lemondási költségekrõl szóló számla, a visszafizetést igazoló
pénztárbizonylat, banki átutalás bizonylata/bankszámlakivonat adott sora)
Kárbejelentõ nyomtatvány, részvételi jegy, jelentkezési lap, utazási szerzôdés
melléklete / általános szerzôdés, utazási ajánlat, utazási feltétel.
A kárbejelentõ nyomtatvány mellé mellékelni kell az Utazási Iroda által alkalmazott
– és az utas által aláírt – utazási feltételeket (utazási szerzõdést) valamint a
kárbejelentõ nyomtatványnak tartalmaznia kell az Utazási Iroda által esetlegesen
kalkulált utasbiztosítás összegét is.
Ha a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt
feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben
olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a
fenti felsorolásban, errôl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának
következményeirôl a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az
ügyfelet.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetôeljárás,
vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerôsen lezáró határozatot
a biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (szerzôdô, biztosított, engedményes,
kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha
idôközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok
rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé
válását nem érinti.
A Biztosító Szolgáltatásának Esedékessége:
A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához
szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti
egységéhez való beérkezését követô 20. nap elteltével válik esedékessé.
A Biztosított köteles a Biztosítóval a biztosítási eseménnyel kapcsolatos minden
tényt közölni és a Biztosítónak a jogalap tisztázásához szükséges információkat
megadni.
A Biztosító a jelen biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben,
a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett
kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános
forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási
költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô öszszeg
megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve
téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/ Szerzôdô ), amelyen feltüntetik
az általános forgalmi adó összegét vagy amelybôl az általános forgalmi
adó összege kiszámítható.

13. Az utas köteles az igazolt utazásképtelenség bekövetkezésének napjától
számított 2 munkanapon belül az útlemondási szándékot írásban az utazási
irodánál bejelenteni. Amennyiben a bejelentés a megadott határidõn belül
nem történik meg, és ezért – jelen biztosítás szempontjából – lényeges
körülmények kideríthetetlenné válnak, úgy a Biztosító mentesül a kár megtérítése
alól.

14. A Biztosító fenntartja a jogot, hogy ezen biztosítás díját a befolyt díjak,
és a kifizetett kártérítések arányát figyelembe véve közös megegyezéssel
módosíthatja.

15. Titoktartási kötelezettség és a személyes adatok kezelésére vonatkozó
tudnivalók
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító,
a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat,
amely a biztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes
ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére,
illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggõ adatokat a biztosító a Bit. 155. §
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései
szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek
azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével,
nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja
csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban
tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez
szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérõ célból végzett adatkezelést
a biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó csak az
ügyfél elõzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása
miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére
nem nyújtható elõny.
A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként
nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független
biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait
és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük
során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele
vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört
pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal
és ügyészséggel,
c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve a felszámolási
eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
e) a Bit 157. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik
országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó
magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve
a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel
kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében
foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati
eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott
szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás)
esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok
tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ Hivatallal,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülõ biztosítási szerzõdési
állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges
adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközi átadásával kapcsolatban
a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô
szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal,
a Kártalanítási szervezettel, kárrendezési megbízottal és a
kárképviselôvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési
jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés
kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási
adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében
a kiszervezett tevékenységet végzõvel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra
nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye
szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli
biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval ,
q) a feladatkörében eljáró országgyûlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve
a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval ,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek
igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott
kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben
szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a
biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére
jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi
kötelezettség, illetve ha biztosítási szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség
alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség terheli.
A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 157. §
(1) és (5) bekezdésekben, a Bit. 156. §-ban, a Bit. 158. §-ban és a Bit. 159.
§-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben
meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó
hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is
köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a
biztosítási ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel
b) terrorizmussal
c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy
d) a pénzmosás búncselekményével
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha a magyar bûnüldözô szerv, illetôleg az Országos Rendôrfôkapitányság
– a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló
2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy
nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv, illetôleg
külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól, amenynyiben
a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérô által aláírt titoktartási
záradékot.
A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó
hatóság a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban
elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni
az általa kezelt, az adott üggyel összefüggõ, biztosítási titoknak
minõsülõ adatokról.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli
biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik
országbeli adatkezelõ) történõ adattovábbítás. Abban az esetben,
ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik
országbeli adatkezelõnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve
teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelõ székhelye szerinti
állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek
személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája)
szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges
adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti
hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a
Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülô adatok
átadása.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplõ személyes adatokat az adattovábbítástól
számított 5 év elteltével, a Bit. 154. § alá esõ adatok vagy az
adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minõsülõ adatok továbbítása
esetén 20 év elteltével törölni kell.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztatja a Bit. 157. § (1) bekezdés
b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó a személyes
adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején,
valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a
megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes
adatokat kezelhet, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával
kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni
minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési
cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása
nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére
a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések
az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatban hozható adatok tekintetében az érintett
jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult
is gyakorolhatja.
Biztosító, biztosításközvetítõ és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli
megszûnése esetén a biztosító, biztosításközvetítõi és szaktanács-adói vállalkozás
által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétõl számított 60
év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az
információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános
adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség esetén.
Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók
A biztosított (a szerzôdô) személyes adatai (beleértve a különleges adatot is)
az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül
– harmadik országban lévô adatkezelô vagy adatfeldolgozó részére csak
akkor továbbíthatóak , ha ahhoz a biztosított (a szerzôdô) hozzájárul, ha
azt törvény lehetôvé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerzôdés rendelkezik,
feltéve, hogy a harmadik ország joga – az Európai Unió által meghatározott
– megfelelô védelmet biztosít az átadott adatok kezelése során.
Az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni,
mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne
sor.
A biztosított (szerzôdô) személyes adatainak kezelésérôl tájékoztatást kérhet,
kérheti ezen adatok helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt
adatkezelések kivételével – azok törlését is. A Biztosító, mint adatkezelô, a
biztosított kérésére tájékoztatást köteles adni a biztosított (szerzôdô ) részére
az általa kezelt adatokról és – a törvényben meghatározott körben – az
adatkezelés körülményeirôl.

16. Panaszkezelés / panaszfórumok
Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására,
tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen,
telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat
útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Panaszfórumok:
– QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetôje
(1143 Budapest, Stefánia út 51., telefonszám: (06-1) 460-1400),
– Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39),
– panaszos lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kereskedelmi és Ipari Kamara
mellett mûködô békéltetô testületek,
– bíróság.

17. Jelen szabályzatban foglalt útlemondási biztosítás feltételeirõl az utasokat
minden esetben dokumentálhatóan tájékoztatni kell, mert az esetleges
kárrendezésre kizárólag e szabályzatunk feltételei alapján kerül sor.

18. A Biztosító mentesülése a szolgáltatások kifizetése alól
A Biztosító mentesül a károk kifizetése alól, ha:
– a Biztosított elmulasztja a biztosítási esemény elõírásoknak megfelelõ bejelentését,
illetve a szükséges felvilágosítás megadását és emiatt lényeges
körülmények kideríthetetlenné válnak,
– a Biztosított megsérti a közlésre és a változás bejelentésre irányuló kötelezettségét
és az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülmény közrehatott
a biztosítási esemény bekövetkeztében,
– a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul a Biztosított,
a Biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozója okozta.

19. A biztosításból kizárt kockázatok
A biztosításból kizárásra kerülnek:
– a felmerült nem vagyoni károk,
– a Biztosított által harmadik személynek okozott károk
A kockázatviselés köre nem terjed ki továbbá:
– más biztosítással már fedezetbe vont károkra
– a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból,
továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredõ károkra

20. Jelen szerzõdésben nem tárgyalt kérdésekben a mindenkor hatályos,
magyar jogszabályok az irányadóak.

21. Közlési és változás bejelentési kötelezettség
A Biztosított a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából
minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert
vagy ismernie kellett. A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a
szerzõdõ fél a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását
megfelelõ határidõn belül köteles legyen a biztosítónak írásban bejelenteni.
Ha a biztosítási szerzõdést nem a Biztosított, hanem az õ javára harmadik
személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a Biztosított belépéséig
a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli, a jognyilatkozatokat
hozzá kell intézni és õ köteles a megfelelõ jognyilatkozatok megtételére.
A közlésre, illetõleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt
terheli a szerzõdõ felet és a Biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény
vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott
a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a
közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

22. Jelen szabályzatból eredõ biztosítási igények a biztosítási esemény
bekövetkezésétõl számított 1 év alatt évülnek el.